Indul az alföldi energiatárolók műszaki tervezése
Nagy teljesítményű villamosenergia-tárolók tervezésére kiírt közbeszerzést nyert el a Forest-Vill Kft.
A dél-alföldi régióban kezdődik el hamarosan olyan nagy teljesítményű energiatárolók tervezése, amelyek működésbe állítása újabb mérföldkövet jelent majd a megújulóalapú áramtermelés részarányának növelésében Magyarországon. Az MVM Démász Áramhálózati Kft. villamosenergia-tárolók megtervezésére kiírt közbeszerzési pályázatát a budaörsi székhelyű Forest-Vill Kft. nyerte. A 2024 tavaszára elkészülő műszaki tervek alapján felépülő energiatároló létesítményeknek kulcsszerepük lesz az újabb naperőművek rendszerbe integrálásához szükséges műszaki feltételek megteremtésében, lehetővé téve a fosszilis energiaforrások használatának csökkentését.
A Forest-Vill Kft. nyerte öt pályázó közül az MVM Démász Áramhálózati Kft. két középfeszültségű vonalára csatlakozó energiatároló berendezések megtervezésére kiírt közbeszerzési pályázatot. A 131 millió forint értékű projekt a Kiskunfélegyházát Kiskunmajsával, valamint a Szabadszállást Izsákkal összekötő 22 kV-os vonalakra telepített energiatárolók megtervezésére szól, és előkészítése egy 6 áramszolgáltatót és a MAVIR-t érintő, az előzetes számítások szerint 33 milliárd forint összértékben tervezett beruházásnak. A megbízás keretein belül a budaörsi székhelyű vállalat a középfeszültségű villamosvonalak utolsó harmadára tervezett, összesen 5 MW / 10 MWh kapacitású tárolóberendezések engedélyezési és kivitelezési folyamatainak, valamint műszaki leírásainak megtervezését vállalta. Emellett a későbbi munkálatok alatt a vállalat szakmai támogatást nyújt az ajánlatkérő számára a kivitelezés során esetlegesen felmerülő változtatások gördülékeny megoldása érdekében.
A projekt során az energiatárolók központi vezérléséhez szükséges informatikai platformot is kiépítik, amely többek között egykapus adatgyűjtésre, adatszolgáltatásra, monitoringra, továbbá adatmenedzsmentre is használható lesz.
„Napjaink egyik legnagyobb kihívása az energetika területén az energiatárolás, annak megoldása, hogy egyre több időjárásfüggő megújuló energiaforrást hasznosító zölderőművet lehessen a hálózatba integrálni. Nem kérdés, hogy ehhez a hazai villamosenergia-hálózat fejlesztése elengedhetetlen. A Forest-Vill mára aktívan kiveszi a részét a hazai hálózatok optimalizálásából a tervezéstől a kivitelezésig. Az MVM Démász által kiírt pályázat elnyerésével egy újabb lépést tudunk megtenni nemcsak a Kecskemét környéki települések, hanem az egész ország villamos energetikai modernizálása felé”
– nyilatkozta Németh Csaba, a Forest-Vill Kft. ügyvezetője.
A Forest-Vill az elmúlt években dinamikus fejlődést tudhat maga mögött. Mára az alapműködést adó alállomás-építésen túl a vállalat nagy kapacitású naperőműparkok építését is el tudja végezni a tervezéstől a komplett kivitelezésig, elsődlegesen saját szakértői gárdájára támaszkodva. A Forest-Vill nem először dolgozik a dél-alföldi régióban. A vállalat idén fejezte be a villamostechnológiai kivitelezését a Kiskunhalason telepített, 48 megawatt teljesítményű naperőműnek, amelynek hálózatra csatlakozására is hamarosan sor kerülhet.
Meghaladta a 20 milliárd forintot a Forest-Vill árbevétele 2022-ben
Újabb rekorddal zárta a tavalyi évet a villamosipari vállalat
A Forest-Vill Kft. eddigi legeredményesebb évét zárta 2022-ben a több mint 20 milliárd forintos árbevételével. A hazai energetikai szektor dinamikusan fejlődő szereplője így 33 százalékkal szárnyalta túl a 2021-es év árbevételét, ezzel felülírva a cég történetének legmagasabb pénzügyi eredményét. A sikeres hazai projektek után a cég életében újabb mérföldkő a nemzetközi piacon – elsősorban a közel-keleti régióban – nyíló új üzleti lehetőségek kiaknázása.
Meghaladta a 20 milliárd forintot a budaörsi székhelyű Forest-Vill árbevétele a 2022-es üzleti évre vonatkozó pénzügyi beszámolók alapján. Ez a 2021-ben elért 13 milliárdos rekordbevételhez képest 33 százalékos növekedés. Az éves beszámolóból kiderül továbbá, hogy a cég adózott eredménye 2022-ben összesen 340,5 millió forint volt. A bevétel legnagyobb részét az egyes üzletágak közül a NAF Alállomás és az Ipari divízió tették ki, melyek 14,3 milliárd forinttal járultak hozzá a rekord bevételhez, köszönhetően például annak, hogy a vállalat végezte el Magyarország egyik legnagyobb ipari beruházásának, a BMW Debrecen határában épülő gyárának villamosenergia-ellátását biztosító infrastruktúrájának fejlesztését. A mintegy 800 millió forint értékű megbízás, rekordgyorsasággal, mintegy 8 hónap alatt készült el.
Emellett a Forest-Vill 2022-es fejlődésének egyik fő motorját a napenergia piacon való erőteljesebb szerepe adta. A vállalat növelte projektjeinek számát a napenergiával kapcsolatos beruházások terén, például a kiskunhalasi és mezőcsáti naperőművek kivitelezésében vett részt. A Forest-Vill tevékenysége nem áll meg a határoknál, a vállalat folytatta a nemzetközi – jelenleg elsősorban közel-keleti – terjeszkedés előkészítését a Nemzetközi Üzletfejlesztési Üzletág támogatásával. A divízió a tavalyi év során nyerte el első megrendelését alállomások felújítására Kuvaitban. A projekt megvalósítása hamarosan kezdetét veheti.
A Forest-Vill 2022-ben több vállalati mérföldkövet is maga mögött tudhatott, a növekedési tendencia ugyanis nemcsak a pénzügyi mutatókban, de a vállalat eszközparkjának alakulásában és a szakértői állományának alakulásában is visszatükröződött. A műszaki eszközparkot bővülés jellemezte, hiszen a társaság az év elején több járművet és munkagépet, többek között darus tehergépkocsikat, tehergépjárműveket, mélybölcsős trélert és csapatszállító járműveket vett át. Ennek köszönhetően saját gép- és eszközparkjának állománya már eléri az 500 darabot. A társaság a 2022-es évben közel 20 fővel növelte munkatársai számát, melynek köszönhetően a foglalkoztatottak száma túllépi a 200 főt. Ezzel párhuzamosan a vállalat 2022-ben új székházba is költözött. Az Edison utcai új épületben a hűtési, illetve a fűtési folyamatokról megújuló energia gondoskodik.
Büszkék vagyunk, hogy a Forest-Vill ismét egy kimagasló évet zárt. A cég fiatal kora ellenére az elmúlt években dinamikus fejlődésen ment keresztül, melyhez folyamatosan bővülő szakmai gárdánk munkája elengedhetetlen volt. De ez még csak a kezdet, szeretnénk tovább haladni az elkezdett úton. Stratégiánk fontos része az előre gondolkodás: ez segít minket abban, hogy felkészülten, megfelelő eszközökkel és szaktudással várjuk az energetikai piac minden új kihívását és lehetőségét is.
– emelte ki Németh Csaba, a Forest-Vill ügyvezetője.
Rengeteget tanultunk a magyarországi naperőmű boomból, és ez még csak a kezdet - interjú Németh Csabával a Portfolion
Rengeteg keserves és örvendetes tapasztalatot is szereztünk az elmúlt évek magyarországi naperőmű boomja során, amióta alállomás építő cégből eljutottunk odáig, hogy az ország legnagyobb egybefüggő naperőmű projektjénél, a mezőcsátinál, is fontos munkákat végeztünk el – osztotta meg a tanulságokat a Portfolio-nak adott nagyinterjúban Németh Csaba. A Forest-Vill Kft. ügyvezetőjével a további magyarországi naperőmű-építési kilátásokról, a velük járó villamosenergia rendszerbeli kihívásokról, a különféle okos, digitális megoldásokról, a szakképzett munkaerő hiányáról és a pótlására tett erőfeszítések irányairól is beszélgettünk. Szóba került az is, hogy a nagy külföldi ipari cégek magyarországi betelepülése miatt is szükségessé váló hálózatfejlesztések milyen komoly üzleti kilátásokat vetítenek előre a következő évekre, amely mellett a nemzetközi, közel-keleti piacra belépés eddigi eredményeit is megosztotta velünk a szakember.
Portfolio: Nemrég Kiskunhalason egy 50 MW-os, vagyis igen jelentős méretű naperőmű kivitelezésének értek a végére. Hogy jutottak idáig, hiszen 2015-ben alállomásokat építő cégként kezdték?
Németh Csaba: A magyarországi naperőmű-fejlesztési boom volt a cégünk életében az a nagy ugrás, amivel ki tudtunk lépni az alállomás-építési tevékenységen túl egy új növekedési pályára. Az alállomás-építés nagyon speciális szakértelmet igényel, amire növekvő igény van, ugyanakkor a növekedési lehetőségeket erőteljesen korlátozza, hogy a villamosenergia-hálózat fejlesztési, illetve a szabályozói keretek miatt ez a tevékenység nagyon függ az áramszolgáltatók megrendeléseitől.
Tudatosan kerestek olyan lábat, ami nem jelent ekkora kitettséget?
Igen, én az iparból érkeztem és a tulajdonosok azt kérték tőlem, hogy próbáljak egy olyan üzletágat építeni, ami ellensúlyozni tudja ezt a függőséget. Elsőként az iparvállalatok irányába nyitottunk, például a Moltól kaptunk jelentős megrendeléseket, aztán jött a szolár boom, így kialakítottunk egy csapatot, ami ezen a területen kivitelezéssel foglalkozik. Kezdetben csak 2-3 kisebb projektet vittünk, aztán eljutottunk oda, hogy 50 megawattos parkok építését is képesek vagyunk végrehajtani, túlnyomórészt saját csapattal.
Ennyire nőtt a létszám?
Az igazán nagy méretű naperőmű parkok építésénél még előfordul, hogy olyan mennyiségű embert kell mozgatni, hogy alvállalkozókat is bevonunk, de az alállomás-építést, távvezeték-építést tudjuk akár 100 százalékban saját állománnyal végezni. Mára olyan dimenziókba jutottunk, hogy a kapacitásainkhoz igazodva, lépcsőzetesen tudjuk csak vállalni a munkákat, hiszen a kiviteli tervezést is mi végezzük, így tehát a tervezéstől a kivitelezésig, akár az üzemeltetésig végig kell gondolnunk a kapacitásainkat és a projektek ütemezését.
Van az 50 MW-osnál is nagyobb projekt, amit a cég kivitelez?
A most futó projektjeink közül a legnagyobb Mezőcsáton egy 250 MW-os naperőmű park, amihez tartozik egy 220/120-as transzformátorállomás, 300 MVA-es kapacitással. Ez az ország legnagyobb egybefüggő naperőmű projektje. Itt mi végeztük az alállomás teljes építését, illetve az 5 db 50 MW-os projektből az egyiket mi építettük fel. A múlt évünket és az ideit eléggé meghatározta ez, mert sok feladattal járt. Rövidesen befejeződik az összes feladat a minapi hivatalos átadás után, hiszen ez a projekt már egy hónapja termel a hálózatra, a próbaüzemek lefutottak, már csak az utolsó simításokat végezzük a rendszeren.
Milyen tapasztalatokat emelne ki az elmúlt évek nagy magyarországi naperőmű építései alapján?
Tervezőként talán az a legfurcsább, hogy Magyarországon sok esetben még mindig nem sikerül megfelelően megtervezni stratégiai szinten a nagy építkezéseket. Ez azt jelenti, hogy a magyar emberek nyáron szeretnek tervezni és télen kivitelezni, ami a megvalósítás oldaláról rengeteg nehézséggel jár együtt, több esetben szereztünk erről keserves tapasztalatokat az elmúlt években.
Emellett az is fontos tapasztalat, hogy az ilyen nagy naperőmű projektek nagyon komoly finanszírozási igénnyel rendelkeznek, és a magyar banki környezet még nem annyira rugalmas, hogy a csúszás minden esetben elkerülhető legyen. Így az itt-ott összeszedett csúszások miatt végül nem egy esetben oda jutunk, hogy a kivitelezésre szánt, jó időjárás mellett végrehajtandó munkák belecsúsznak a télbe. Tehát még mindig van mit tanulnunk nekünk is, és a beruházóknak is.
Annyi napelempark van, nem alakultak még ki a szabványok, a rutinok?
Sokan azt gondolják, hogy a naperőművek építése nem különösebben bonyolult folyamat, hiszen csak leüt az ember egy cölöpöt, rátesz egy panelt, és már kész is van. Aztán amikor szembesül az ember azzal, hogy a gyakorlatban mit jelent egy nagy naperőműpark építéséhez szükséges napelempanelek megrendelése Kínából, illetve milyen logisztikai követelménye van annak, hogy a panelek és minden egyéb részegység egyszerre érkezzen a projekt helyszínére, ahol a kivitelezői csapat már ugrásra készen várja, hogy nekiláthasson az összeszerelésnek, akkor rájön, hogy bizony ennek a műfajnak is komoly tudásigénye van.
Az elmúlt évek magyarországi naperőmű boomját időnként fékezte a Kínából várt panelek hiánya. Mostanában mit tapasztalnak a szállítási láncok terén?
A Covid időszakához képest ég és föld a különbség, de a járvány előtti időszakot jellemző olajozott működést még mindig nem értük el.
Ezt az is jelzi, hogy jelenleg még minden multi beszállító benne hagyja a szállítási szerződéseiben a Covid klauzulát, azaz tud arra hivatkozni, hogy ha valami történik, akkor nem fog tudni határidőre szállítani. Ez a klauzula egy olyan cégnek, mint mi, nagyon komoly kockázatot jelent, hiszen a gyártó valójában nem tud egy olyan fix határidőt mondani, amit a mi megrendelőink viszont kötbérterhesen elvárnak tőlünk.
Ha már a kockázatoknál járunk, hogyan látja a magyar iparfejlesztési folyamatot, és az ezzel járó hatalmas többlet energiaigényt, illetve a hálózatfejlesztési kihívásokat?
Valóban számos nagy ipari beruházás érkezett és érkezik az országba, amelyek kivitelezése nem jelent gondot, mert megvan a megfelelő tudás ezeknek a gyáraknak a felépítéséhez.
Az az energia viszont, ami ezeknek a gyáraknak a majdani folyamatos üzemeléséhez szükséges, komoly kihívást fog jelenteni.
Paks II. építése sajnos elhúzódik, így jobb híján napenergiával igyekszünk pótolni a szükséges áramtermelési kapacitásokat, miközben meglátásom szerint a napenergia terén már nagyon közel állunk a pillanatnyi határainkhoz.
Nem bírja a vezetékrendszer?
Igen, valóban arra gondolok, hogy a Mavir kiszabályozási mechanizmusai elérték a határaikat, tehát a naperőművek termelése csak a szabályozói kapacitások fejlesztésével együtt növelhető már. Ezt az is jelzi, hogy kiírtak két gázturbinás tendert összesen három gáztüzelésű erőmű felépítéséhez a kiszabályozási lehetőségek fokozása érdekében. Legalább ilyen fontos, hogy az energiatárolás terén is indulnak pályázatok, ez nagyobb projektek létrejöttét fogja segíteni. A Mavirnak is lesz több nagy méretű projektje, amelyeken mi magunk is részt szeretnénk venni, és ennek érdekében igyekszünk felmérni a hazai és a nemzetközi piacot is. Nemrég még Kínába, egy sanghaji kiállításra is ellátogattunk azzal a céllal, hogy tájékozódjunk, kik a legjelentősebb számításba jövő versenyzők ebben a témában.
A tárolási technológiákkal nem lehetne még javítani a napenergia-kapacitásokon?
A lakossági energiatárolási irányban egyelőre komoly nehézségek látszanak, mert ma még túl drága az energiatárolás technológiája. Így például ma még a családi házunkra nem tudjuk feltenni úgy a napelemeket, illetve a hozzá tartozó energiatárolót, hogy a szabályozási, támogatási rendszer elősegítse a saját célra történő energiatermelést és tárolást. Ez egy kicsit még várat magára. Valószínűleg a nagy energiatároló rendszerek telepítésével és rendszerbe illesztésével kezdünk, és várhatóan ezt követően 1-2 éven belül „szállhat fel a fehér füst”, és derülhet ki, hogy mi az irány, milyen szabályozói eszközök segíthetik az energiatároló berendezések szélesebb körű elterjedését.
Mit jelent ez a számok nyelvén?
Mind a miniszteri, mind a Mavir-tájékoztatókon elhangzott, hogy a naperőművi kapacitásokat tovább szeretnénk bővíteni 10-12 gigawattra.
A 10 gigawatt valószínűleg a kiszabályozás fejlesztésével, a csúcsidőszakra vonatkozó áramexport fokozásával, illetve az említett gázturbinás és energiatárolási fejlesztésekkel még elérhető, de a 12 gigawatt eléréséhez további fejlesztésekre, vegy megoldásokra lesz várhatóan szükség.
És akkor még nem is beszéltünk a szélenergiáról. Amennyiben az ugyancsak időjárásfüggő szélerőművek építése újra megkezdődhet Magyarországon, akkor valószínűleg még további kiszabályozási és tárolási kapacitásokra lesz szükség.
Ha ez a naperőmű építési boom tetőzik, majd lecseng, mi lehet a következő nagy dobás az energetikai piacon?
Azért elérni a 10 gigawattot még igen jelentős munka. A Mavir próbálja ezt úgy finomhangolni, hogy az igény ne egyszerre zúduljon rá a villamosenergia-hálózatra, ezért többféle megoldáshoz folyamodott, hogy ezek a projektek lassan, fokozatosan épüljenek be. Például nemrég elrendelték, hogy letétet tegyenek le a csatlakozást tervező projektek beruházói, de
kiderült, hogy majdnem mindenki letette ezt, azaz szinte senkit sem tántorított el a fejlesztések elindításától. Így tehát a tervezett naperőmű beruházások nem fognak leállni, de a Mavirnak sikerült egy kis időt nyernie.
Ez azért jó nekünk is, mert ennek a 10 gigawattnyi naperőmű kapacitásnak a befogadására a magyar hálózat nem volt készen.
És a digitalizáció itt nem segít?
De, természetesen. A probléma átmeneti orvoslásában az újonnan megjelent szoftveres, digitális megoldások is nagyon sokat segítettek. Ezek nagyon jók, sok dolgot megoldottunk velük, például elkezdtük szó szerint abba az irányba terelni az áramot, ahol a legnagyobb fogyasztói igények jelentkeznek. Ilyen technológiai megoldásokról 10 évvel ezelőtt álmodni sem mertünk. Akkor az energetikusok azt mondták, hogy ha 200 megawatt megújuló erőműi kapacitást rákapcsolunk a centralizált, nagy központi erőművekre felépült hálózatra, akkor összeomlik a teljes hálózat, ma már tudjuk ez nem így van.
Ennél már sokkal előrébb tartunk…
Azóta 4 gigawatt fölé szaladtunk a megújuló erőművi kapacitásokban, és még mindig biztonságosan működik az országos villamosenergia- hálózat. Ez azzal magyarázható, hogy az energetikusok nem voltak felkészülve arra, hogy a digitalizáció ilyen mértékben fejlődhet. Ez azóta sem állt meg, emellett persze a „vasat”, azaz a vezetékeket is cserélni kell, és rengeteg új megoldás is van ezen, például ma már intelligens távvezetéket is telepítünk, amelyek a smart technológiának köszönhetően a korábbinál nagyobb mennyiségű áramot képesek szállítani.
Hogyan tud okos lenni a távvezeték?
Van a Mavirnál olyan futó projektünk, ahol nálunk „forró sodronynak” nevezett, szénszálas magú fázisvezető sodronyokat feszítünk ki, aminek az áramátvitele nagyságrendekkel (3-4 szeres) nagyobb, mint a mostani, mert a szénszál fenntartja a sodronyt nagyobb hőmérsékleten is abban a magasságban, ahol kell. De van számos digitális megoldás is, például hőmérséklet-mérés, így, ha emelkedik a hőmérséklet, akkor adott területen az áramot át lehet terelni másik irányba. Ezek a megoldások még 5 éve sem voltak elérhetőek a piacon, ma pedig napi szinten telepítjük és használjuk őket.
Nem lehetne akkor mindenhol ilyen vezetéket használni?
Ha az összes távvezetéki sodronyt le kellene cserélnünk, többszörös kapacitást tudnánk elérni, de ez nyilván nem tud egy nap alatt megtörténni, hiszen a mostani magyarországi távvezeték-hálózat kiépítése több évtizedet vett anno igénybe. Az a 4-5 cég, amelyik távvezeték-építésre képes Magyarországon, nagyon hosszú idő alatt tudná ezt végrehajtani, hosszú években mérhető csak a feladat nagyságrendje.
Négy-öt cégről beszélt, a hálózatfejlesztési feladatok viszont hatalmasak, de közben a munkaerőhiány korlátot jelent. Milyen üzleti kilátásokat jelent mindez Önöknek?
Csináltunk erről egy elemzést, és azt is néztük, hogy ennek milyen humánerőforrás igénye van. Az a munka, amit a kapacitásbővítéssel, alállomás- bővítéssel, illetve a távvezetéki bővítéssel csupán magyar viszonylatban el kell végezni, azt mutatja, hogy a piaci potenciál 2-3-szoros a jelenlegi üzemmérethez képest. Ez azt jelenti, hogy minden cégnek, 2-3-szorosára kellene növekednie az elkövetkező években, ha nem akar piaci részesedést veszteni.
Látva az energetikai képzés helyzetét, ez nagyon nehéz feladat lesz. A hajó már elindult, és a cégek vagy felugranak rá, vagy a hajó elmegy, és a lehetőségek elillannak.
Külföldi cégek bevonása segíthet oldani ezt a szorító helyzetet?
Külföldi szakcégek bevonásával sem lehet érdemben számolni, mert Közép-Kelet-Európa országaiban mindenhol hasonló a helyzet. Így tehát csak akkor lehet átcsábítani vállalkozásokat, vagy képzett munkaerőt, ha a magyar környezet vonzóbb anyagi feltételeket kínál. Egy euróban dolgozó szlovák csapatot egy-két kis projektre akár még ide is tudunk csábítani, de nagyobb volumenű munkák esetében nem tudunk annyival jobb ajánlatot adni, amivel versenyképesek lehetünk. Ez a környezet nem nagyon nyitott arra, hogy külföldről idejöjjenek dolgozni. Úgyhogy marad az, hogy saját létszám növelésével, illetve az alvállalkozói láncok fejlesztésével operálunk.
A házon belüli folyamatok jobb megszervezése nem segít?
De segíthet, így mi is elindítottuk egy építész szakmai csapat építését, illetve míg a távvezetékek építését eddig kiadtuk alvállalkozónak, mostanra egy saját csapatot hoztunk létre itt is. Értelemszerűen úgy kell vállalkoznunk, hogy külön van a tervezés és a kivitelezés, így tehát itt is bejön a kivitelezés építészeti lába, illetve a technológiai lábat is szét kellett szednünk. A most futó projektjeinknél gondosan ügyeltünk arra, hogy csak egymásra épülő munkákat vállaljunk el, hogy folyamatosan tudjuk biztosítani az állományunknak a munkát.
Hogyan lehetne javítani az oktatás, az utánpótlás helyzetén?
Az előző munkahelyemen és itt is megpróbáltuk a végzős mérnököknek megmutatni magunkat, támogatni ezeket a képzéseket, illetve állandó együttműködéseket létrehozni az egyetemekkel. De arra jöttünk rá, hogy itt már kevesek vagyunk, sokkal több a képzett felsőoktatási hallgatókra vadászó cég, mint a fóka, azaz potenciális munkavállaló.
Akkor hogyan oldják meg ezt az eszkimók?
Jó mintának tudnám említeni a Schneider Electricet, amely Szerbiában, az újvidéki egyetemi kampuszon, a felsőoktatási intézmény által indított Scada fejlesztésnek köszönhetően több mint 1500 informatikai és energetikai szakos végzős egyetemistának tudott gyakorlati képzési lehetőséget biztosítani. Ezeknek a fiataloknak a jelentős része pedig a diplomaszerzést követően is a Schneidernél folytatta a pályáját, hogy ott kamatoztassa a megszerzett tudását. Sajnos nálunk sokkal rosszabb a helyzet, valami miatt egyszerűen nem kellően attraktív az energetikai szakma Magyarországon, és ahhoz, hogy ezt vonzóvá tegyük, önmagában kevés az egyetemi jelenlét. Nagy különbség az is, hogy miközben Újvidéken a nemek aránya teljesen kiegyenlített, addig idehaza alig éri el a 10 százalékot a női hallgatók aránya. Ezzel kellene valamit kezdenünk, és valószínűleg már az általános iskoláktól közösen kell dolgoznunk. Ebből a megfontolásból a közelmúltban elkezdtünk egy kooperációt a szakközépiskolákkal, és két szakot választottunk ki támogatásra.
Az egyik a hálózati villanyszerelők képzése, ők azok a szakemberek, akik a távvezetéki oszlopokat építik ki. Az első évfolyamban három fiatal volt, ami bántóan kevés, ezért most próbálunk egy nagyobb kontingenst összeállítani. A másik szakma, amivel próbálunk elindulni: a berendezésgyártás.
A fiatalok mellett az idősebbekre is gondolni kell. Ilyen értelemben milyen kihívásaik vannak?
A Molnál a Dunai Finomítóban mi végezzük az üzemeltetést egy 80 fős csapattal, és ez az állomány is közeledik a nyugdíjkorhatárhoz. Próbálunk fiatalokat bevonzani, olyan jellegű képzéseket összerakni, amit ilyen területen tudnánk használni. Azt várjuk ettől, hogy ha több fiatal látja szakközépiskolai szinten, hogy mit is takar ez a szakma, akkor többen jutnak el az egyetemre is. Ez máshogyan nem megy.
Sajnos nukleáris erőműi mérnökök képzése sem olyan mértékben folyik Magyarországon, melyre szükség lenne, így muszáj együttműködnünk a környező országokkal: Csehországgal, Szlovákiával, ahol még van ilyen irányú képzés, és ők építettek is már atomerőművet. Csakhogy például az a 200-300 mérnök, akikre a Paks II. építéséhez és üzemeltetéséhez szükség van, egyáltalán nincs benne jelenleg a rendszerben.
A régión kívül másfelé is mennek?
Sikeresen indítottunk el egy közel-keleti projektet a közelmúltban: Kuvait, Irak és Szaúd-Arábia célterületekkel, ezért egy új irodát is szeretnénk létrehozni a régióban.
Ott próbálunk alállomás-karbantartási, illetve rekonstrukciós projekteket sikerre vinni. Ez egy elég hosszú sztori, két éve dolgozunk rajta, de most már kezdenek beérni az erőfeszítéseink: idén meglesz az a piaci áttörés, amit szeretnénk elérni. Erre a projektre nagyon szeretnénk fiatalokat bevonzani: hiszen ez külföldi munka, vonzó környezet, és rengeteg lehetőség. A nagyságrendek pedig egészen mások, mint amit idehaza megszokhat az ember, köszönhetően a régióra jellemző elképesztő fejlődésre és városiasodásra. Utóbbira jó példa, hogy Szaúd-Arábiában most négynaponta átadnak egy nagyfeszültségű alállomást, miközben Magyarországon voltak olyan évek, amikor összesen csak három épült.
A fentiek és a 2022-es üzleti beszámoló gyors növekedést jelző számai azt mutatják, hogy lendületben van a cég. Mire számít a következő években?
Ezt a dinamikus növekedést úgy tudjuk elérni, hogy megpróbálunk minden üzletágunkat azonos alapokra helyezni. Az alapműködésünk az alállomás-építés volt, ez volt a legsikeresebb. Megpróbáltuk az összes olyan üzleti lábnak kellő időben letenni az alapjait, amely kapcsán azt látjuk, hogy már az adott pillanatban, vagy két évre előre gondolkodva is komoly üzleti sikert eredményezhetnek. Így kezdtük a nagyfeszültségű távvezetéki csapattal is, hiszen amikor ide érkeztem, egyetlen ember volt ezen a szakterületen, most meg egy 25-30 fős egységgel dolgozunk, és az ország két területén tudunk egyszerre gépekkel nagyfeszültségű távvezetéket építeni.
Gondolom, itt kiemelten fontos a kapacitások tervezése.
A fejlődés kapcsán az idő és a tervezés is kiemelt jelentőségű, hiszen manapság egy teherautó beszerzése is áltagosan 14 hónapot vesz igénybe. Ha pedig távvezetéket szeretnék építeni, ahhoz kell egy darus teherautó, egy húzógép, amelyek beszerzése ennél is több időt vesz igénybe. Így például, ha megnyerünk egy megrendelést, amelynek részeként egy sodronyt be szeretnék húzni egy speciális géppel 2024-ben, akkor az azt jelenti, hogy a munka elvégzéséhez szükséges eszközöket már tavaly meg kellett vennünk, ellenkező esetben nem fogunk tudni határidőre teljesíteni.
Mi olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a gépparkunk fejlesztésével előre menekültünk, és már évekkel ezelőtt elkezdtük a beszerzéseket, lépésről lépésre haladva, az anyagi lehetőségeink függvényében.
Ez a stratégiai gondolkodás kiterjeszthető minden üzletágukban?
Ugyanezt a szemléletet próbáljuk átültetni a gyakorlatba az energiatárolás terén is. Fél évvel ezelőtt kezdtünk el komolyabban foglalkozni az energiatárolási megoldásokkal, felállítva egy mérnöki csapatot azzal a céllal, hogy egyáltalán megértsük, milyen piaci bővülésre számíthatunk, és milyen technológiai feltételek szükségesek ahhoz, hogy ki tudjuk aknázni időben a megnyíló lehetőségeket. Megpróbálunk előre gondolkodni, kitalálni, hogy merre haladhat ez a világ, és felkészülni arra, hogy ha tényleg lendületet vesz az energiatárolási piac, akkor ott legyünk időben a megfelelő eszközökkel és szakemberekkel.
Képek forrása: Kaiser Ákos, Portfolio
Az eredeti cikk a Portfolio.hu oldalon olvasható.
Óriás naperőmű épül Magyarország legnaposabb térségében
Forest-Vill Kft.: végső fázisához ért a kiskunhalasi naperőmű villamos technológiai kivitelezése
Magyarország egyik legnagyobb naperőműparkja kezdheti meg nyáron a termelést Kiskunhalas mellett, annak is köszönhetően, hogy a Forest-Vill Kft. szakemberei rövidesen befejezik a napelemparkhoz csatlakozó alállomás és a kapcsolódó infrastruktúra kivitelezését. A 48 megawatt teljesítményű napelempark éves szinten mintegy 30 ezer háztartás ellátáshoz szükséges villamos energiát lesz képes előállítani átadását követően, nagyban hozzájárulva a fosszilis import energiahordozók kiváltásához és a fenntarthatósági fordulathoz Magyarországon.
A tervek szerint május elején befejeződnek a kiskunhalasi napelemparkhoz kapcsolódó 132/22kV-os villamos alállomás létesítési munkálatai, amely lehetővé teszi, hogy a Kiskunhalas határában épülő 48 MW névleges teljesítményű naperőműparkot az országos villamosenergia-hálózatra csatlakoztassák. Az alállomás-építési munkálatok kivitelezését 2022 májusban kezdte el a Forest-Vill Kft. a Phlegon Kft.-vel közösen, ennek eredményeképpen pedig 2023 nyarán Magyarország egyik legnagyobb naperőműve kezdheti meg működését Magyarország legnaposabb tájegységén.
A beruházás során a tulajdonos Naboo SolarPark Kft. megbízásából a projekt fővállalkozójaként és fejlesztőjeként a Phlegon Kft. egy 130 ezer darab napelemet magába foglaló napelemparkot alakítanak ki, amely mintegy 100 hektáron terül el. A budaörsi székhelyű energetikai kivitelező Forest-Vill Kft. pedig mintegy kétmilliárd forint összértékű megbízás keretein belül a kiskunhalasi napelemparkhoz kapcsolódó villamos alállomás létesítését a hozzá tartozó infrastrukturális fejlesztésekkel együtt végzi el. Ennek elemeként a vezérlőépület, a távvezetéki mező, illetve transzformátormezők teljeskörű kivitelezését valósítja meg. A munkálatok során kialakítják az épületekhez tartozó fogyasztásmérési, távközlési rendszereket, továbbá a térvilágítás, tűzjelzés és vagyonvédelem kiépítését és üzembehelyezését is. A társaság továbbá egy 63 MVA teljesítményű GANZ gyártmányú transzformátor szállítását és telepítését végzi el a területen.
A 48 megawattos névleges teljesítményű napelempark az előzetes számításaink szerint annyi villamos energiát fog megtermelni, amely egy 30 ezer háztartásból álló település teljes áramszükségletét képes fedezni. Az erőmű kihasználtságát ideális elhelyezkedése is segíti, hiszen a Kiskunság déli részén a napsütéses órák száma meghaladja az évi 2200-at, amely 10 százalékkal magasabb az északi és nyugati tájainkon mért átlagnál.
„A kiskunhalasihoz hasonló projektek érdemben hozzájárulnak a fosszilis import energiahordozók kiváltásához. Eközben fontos fejlődési lehetőséget kínálnak vállalatunk számára, hiszen hosszú távú céljaink közé tartozik portfóliónk bővítése napelemparkok projektvezetésével, kivitelezésével” – hangsúlyozta Németh Csaba, a Forest-Vill Kft. ügyvezetője. „Rendkívül motiváló számunkra, hogy tevőlegesen járulhatunk hozzá a környezetkímélő, megújuló energiaforrások nagyobb mértékű hasznosításához hazánkban” – tette hozzá az ügyvezető.
Kép forrása: Getty Images
Hamarosan újabb nagy boom jöhet az energetika területén - interjú Németh Csabával a Napi.hu oldalon
A hálózat „nem térdelhet le” az újfajta kihívások előtt, ám ahhoz, hogy ez így legyen, nagyon sok feladatot kell elvégezni – fogalmazott a Napi.hu-nak adott interjúban Németh Csaba, a villamosipari- és energetikai létesítmények tervezésével és kivitelezésével foglalkozó Forest-Vill Kft. ügyvezetője. Szerinte idővel eljutunk oda, hogy nem lehet majd több megújuló energiát a hálózatba engedni, tárolni kell majd, ekkor pedig az összes napelemes cég meg akarja majd lovagolni a következő nagy boomot – mindenki energiatárolót fog építeni, akár a lakosság számára is.
A teljes interjú a Napi.hu oldalán olvasható az alábbi linken.
Debreceni ipari parkban fejleszt a Forest-Vill Kft.
Magyar szakcégek segítik az újabb ipari beruházások megvalósítását a hajdúsági megyeszékhelyen
Újabb akadály hárul el Debrecen déli ipari parkjának benépesülése előtt, miután a Forest-Vill Kft. és a MaxiContech Kft. alkotta konzorcium nyerte meg az új termelőüzemek befogadására kialakított övezet villamoshálózatának fejlesztésére kiírt közbeszerzési pályázatot. Az előzetes számítások szerint a debreceni Déli Ipari Parkban összesen 740 Megawatt új teljesítményigény fog jelentkezni, ami a régió áramhálózatát üzemeltető OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt. részéről jelentős hálózatfejlesztési beruházás megvalósítását tette szükségessé. A mintegy 6,5 milliárd forint értékű megbízás tervezési munkái elkezdődtek, a kivitelezés várhatóan 2024 év végére fejeződik be.
Magyarország egyik legyorsabban fejlődő városában, Debrecenben írt ki 2022 végén közbeszerzési pályázatot az OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt. a Déli Ipari Park bővítésével összefüggő villamoshálózat fejlesztési munkálatok tervezésére és megvalósítására. A tendert konzorciumban a budaörsi Forest-Vill Kft. és a törökbálinti MaxiContech Kft. nyerte el, maguk mögé utasítva három másik pályázót.
Az összesen 6,5 milliárd forint értékű megbízás keretében a Forest-Vill egy új nagyfeszültségű, 132 kV-os villamos alállomást létesít, melynek a tervezése már el is kezdődött. A várhatóan 2024 végéig tartó munkálatok tereprendezéssel veszik kezdetüket, majd ezt követően kerülhet sor az állomás működéséhez nélkülözhetetlen a kábelfektetésekre, azok bekötésére, a bel- és kültéri elosztószekrények telepítésére és a tűzjelző, vagyonvédelmi, illetve beléptető rendszerek megvalósítására. A Forest-Vill Kft. gondoskodik továbbá a csőgyűjtősínek, a sínbontó, kábelfogadó és távvezetéki mezők elrendezéséről és a távközlés-optikai hálózat kiépítéséről is.
„A Debrecen Déli Ipari Park egy dinamikusan fejlődő ipari övezet, mely az elkövetkezendő években fontos termelési központjává válik a magyar gazdaságnak. Büszkék vagyunk, hogy kiváló szakmai tapasztalattal rendelkező szakembergárdánkkal hozzájárulhatunk az ipari park fejlesztéséhez, és ezen keresztül az egész régió fejlődéséhez. A Forest-Vill Kft.-hez hasonló profilú, szintén magyar tulajdonban lévő MaxiContech Kft.-vel elnyert megbízásunk egy újabb igazolása szakértelmünknek a villamosenergetikai kivitelezésekben.” – nyilatkozta Németh Csaba, a Forest-Vill Kft. ügyvezetője.
A Forest-Vill Kft. nem először dolgozik Debrecen ipari létesítményeinek villamos infrastruktúráján. 2019-ben a Déli Ipari park 132/22 kV-os transzformátor alállomás dolgozott a vállalat, míg 2022 októberében az OPUS TITÁS a legnagyobb alállomását adta át a vállalat az épülő BMW-gyár villamosenergia-ellátását biztosító infrastruktúra fejlesztésének részeként.
Rákapcsolják az áramhálózatra az épülő debreceni BMW-gyárat
Magyar szakemberek gondoskodnak a prémium német autómárka új üzemének energiaellátásáról
Befejezte a Debrecenben épülő BMW-gyár villamosenergia-ellátásához szükséges alapinfrastruktúra-fejlesztés kivitelezési munkálatait a Forest-Vill Kft. A transzformátorállomások és villamosenergia-hálózatok építésére specializálódott Forest-Vill Kft. országszerte számos helyen dolgozik a meglévő villamosenergia-hálózat fejlesztésén és korszerűsítésén, az új ipari létesítmények villamosenergia-igényének biztosításán, valamint a dinamikusan bővülő napelemparkok energetikai rendszerbe való integrálásán a hazai ellátásbiztonság erősítése és a megújuló energiaforrások hasznosításának elősegítése érdekében.
Rekordgyorsasággal, 8 hónap alatt készült el hazánk egyik legnagyobb ipari beruházásának, a BMW Debrecen határában épülő gyárának villamosenergia-ellátását biztosító infrastruktúra fejlesztése a Forest-Vill Kft. kivitelezésében. A budaörsi székhelyű energetikai kivitelező szakcég az OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt. által indított közbeszerzési eljárást 2022 januárjában nyerte el, melynek keretében többek között az épülő debreceni autógyár működéséhez szükséges alapinfrastruktúra bővítésének kivitelezésére kapott megbízást. A munkálatok februári megkezdése után a kivitelezés októberben fejeződött be, a készre jelentés pedig október 15-én történt meg. November közepével a tereprendezési munkálatok és a füvesítés is elkészült, valamint megkezdődtek az üzembehelyezési munkálatok.
A Forest-Vill Kft. mintegy 800 millió forint értékű megbízás részeként elvégezte a prémium német autómárka majdani gyárának áramhálózatba integrálásához szükséges nagyfeszültségű berendezések telepítését. Emellett a vállalat gondoskodott a kapcsolódó távvezetéki mezők és két transzformátormező komplett kiépítéséről, kapcsoló és vezénylő épület installációjáról és a telemechanika bővítéséről, közműcsatlakozások és olajleválasztó rendszer kiépítéséről, teljes kőrű építészeti és villamostechnológia kivitelezéséről. A szerelés után és üzembe helyezés előtt a Forest-Vill saját próbákat, méréseket végzett el a berendezéseken. Jelenleg az OPUS TITÁSZ által szervezett és irányított üzembe helyezés zajlik, melyben a Forest-Vill szerelési asszisztenciát biztosít.
„A presztízsértékű megbízás gyors és minőségi megvalósításában nagy segítséget jelentett, hogy társaságunk az energetikai kivitelezői terület szinte teljes vertikumát lefedi, miközben a nagy multinacionális versenytársakhoz viszonyítva rendkívül rugalmasan vagyunk képesek dolgozni. Szakembergárdánknak is fontos volt, hogy tevőleg, a megrendelő igényeihez igazodva járulhassanak hozzá Magyarország egyik legnagyobb termelő beruházásának megvalósításához, amelynek meghatározó szerep juthat az elkövetkező évek gazdasági növekedésében is” – mondta el Németh Csaba, a Forest-Vill Kft. ügyvezetője.
A Forest-Vill létrejötte óta dinamikus növekedést tudhat magáénak. 2019-ben 33 munkavállalója volt a vállalatnak, 2021-ben már csaknem 200 szakembert foglalkoztattak. Miközben szolgáltatáspalettája is tovább bővült az elmúlt évben, fennállása óta tavaly zárta a legerősebb évét a vállalat, árbevétele mintegy 13,3 milliárd forintot tett ki, amely közel 40 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest. A sikeres hazai projektek folytatása mellett pedig a Forest-Vill a nemzetközi piacon is megmérettetésre készül, elsősorban a közel-keleti régióban keresve új üzleti lehetőségeket, amelynek érdekében Kuvaitban egy saját iroda megnyitása is a terveik között szerepel.
,,Meghódítaná a Közel-Keletet a magyar energetikai cég" – interjú Németh Csabával a Világgazdaság felületén
A Forest-Vill Kft. még az idén irodát kíván nyitni a közel-keleti régiós központnak számító Kuvaitban – mondta a VG-nek Németh Csaba, az ipari vállalatoknak energetikai megoldásokat kínáló vállalat ügyvezető igazgatója.
A teljes interjú a Világgazdaság oldalán olvasható az alábbi linken.
Új székházban folytatja működését a Forest-Vill
2022 augusztusától új címen folytatja tevékenységét a Forest-Vill, a vállalat Budaörsön belül helyezte át székhelyét, amely ezentúl az Edison utcában található.
Idén augusztusban új székházba költözött a Forest-Vill, a társaság székhelye ezentúl Budaörsön belül, az Edison utca 5/C szám alatti, korszerű irodaházban található. A modern belsőépítészettel rendelkező, 2021-ben átadott Edison Center zöld környezetben helyezkedik el Budaörs kiemelt részén.
A döntésben fontos szerepet játszott, hogy az üzleti épület minőségi műszaki megoldásokkal rendelkezik, a hűtési, illetve a fűtési folyamatokról megújuló energia gondoskodik. A vállalat korábbi címén, a Puskás Tivadar úti épületben összesen három évet töltött.
A 13 milliárd forintot is meghaladta a Forest-Vill árbevétele 2021-ben
Rekordbevétel, erősödő szolár piac és dinamikus nemzetközi terjeszkedés jellemezte a hazai energetikai szektor meghatározó szereplőjét
Fennállása óta a legerősebb évét zárta a hazai energetikai szektor dinamikusan fejlődő szereplője, a közel 200 főt foglalkoztató Forest-Vill – a társaság árbevétele 2021-ben mintegy 13,3 milliárd forintot tett ki, amely közel 40 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A Forest-Vill amellett, hogy jelentősen növelte egyes üzletágai bevételét, a nemzetközi terjeszkedésre is kiemelt figyelmet fordított. A vállalat főképp a közel-keleti régióban erősítette pozícióit, ennek mentén Kuvaitban egy saját iroda megnyitása is a tervek között szerepel.
A 2021-es üzleti évre vonatkozó pénzügyi beszámolók alapján a Forest-Vill árbevétele – 54 millió forintos adózott eredmény mellett – megközelítette a 13,3 milliárd forintot, amely mintegy 40 százalékos növekedés az előző évhez képest. A bevétel legnagyobb részét az egyes üzletágak közül az Ipari szolgáltatások üzletág tette ki, amely, többek között a halmajugrai szolár park kivitelezésének köszönhetően, 5 milliárd forinttal járult hozzá a rekordértékhez.
A Forest-Vill 2021-ben számos mérföldkövet könyvelhetett el, a növekedési tendencia ugyanis nemcsak a pénzügyi mutatókban, de a vállalat szakértői állományának és eszközparkjának alakulásában is visszatükröződött. A társaság az év során több mint 120 fővel növelte munkatársai számát, jelenleg közel 200 főt foglalkoztat országszerte. A műszaki eszközparkot szintén bővülés jellemezte, elsősorban a hálózatépítés és az ipari projektek területén – többek között darus tehergépjárművel, kosaras emelővel, kotrógéppel, ipari energetikai nagygépekkel és diagnosztikai berendezésekkel gyarapodott a Forest-Vill eszközkészlete. Mindemellett 2021-ben egy új vállalatirányítási rendszert vezettek be a cégnél, amely fejlesztése, bővítése folyamatosan zajlik.
Az energetikai társaság szolgáltatáspalettája is tovább bővült az elmúlt évben. A fenntarthatósággal kapcsolatos törekvések fokozott hangsúlyt kaptak, a Forest-Vill üzleti stratégiáját leginkább a szolár piacon történő széles körű terjeszkedés határozta meg, ennek megfelelően a vállalat nagymértékben növelte projektjei számát a napenergiával kapcsolatos beruházások terén. Emellett a nemzetközi – jelenleg elsősorban a közel-keleti – terjeszkedést elősegítése érdekében megalakult a Nemzetközi Üzletfejlesztési Üzletág. A divízió az év során el is nyerte első megrendelését, amelynek nyomán alállomások felújítását végezheti el Kuvaitban. Az üzletág munkavállalóinak egy része jelenleg is a közel-keleti országban tartózkodik, ahol a helyi partnerrel együttműködve egy kereskedelmi iroda megnyitásán dolgoznak.
Németh Csaba, a Forest-Vill ügyvezetője az eredmények és a további célok kapcsán kifejtette, az elmúlt év pénzügyi- és szakmai eredményei megerősítették a társaságot abban, hogy jó úton halad a kijelölt céljai felé. A vállalat erről az útról továbbiakban sem kíván letérni, a 2022-es évre 30 százalékos növekedést határozott meg, amely eléréséhez minden adott - tette hozzá az ügyvezető.